Nosztalgia 1.

Most, hogy egyre hűvösebb az idő, egyre közeledik a tél, az advent, a karácsony egyre többet jut eszünkbe a két évvel ez előtti kalandunk. Akkor a két hónap végére úgy éreztük, elég volt, kiutaztuk magunkat, de mostanra úgy tűnik, kezdjük kipihenni. Egy egy illat, egy-egy pillanat egyre gyakrabban előhoz képeket, érzéseket, amiktől aztán nehéz szabadulni. Mindenki így van ezzel… persze Göncölt kivéve. Még Regő is – honnan, honnan nem – előszedte a memóriájából, hogy kavicsokat dobált a tengerbe.

Elővettük hát a projektort, hogy nosztalgiázzunk egyet és kivetítve megnézzük azt a sok-sok képet, amit akkortájt készítettünk. Ebből a hangulatból szeretnék most szeletkéket közvetíteni Nektek, úgyse sokan láttátok ezeket a képeket.

Első körön két hetet töltöttünk Brüsszelben egy véletlenből kifolyólag. Véletlen megláttam valamit, valahol, amit soha azelőtt (és azután sem) nem néztem. Valaki szerette volna biztonságban tudni a kutyáját, amíg ő távol tölti a karácsonyi szabadságát. Először őrültségnek tűnt ezért Brüsszelbe utazni, de aztán meggyőztük magunkat, hogy őrültek vagyunk. Jelentkeztünk, és úgy tűnt, rajtunk kívül mindenki normális, mert senki más nem jelentkezett a megtisztelő feladatra. Két felejthetetlen hetet töltöttünk így egy belvárosi lakásban, ahonnan körbejártuk a környéket. December 29-én délnek vettük az irányt, mert…. de ez egy másik történet, jöjjenek a képek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.