Talaj

Otthon, gyerekkoromban tápanyagdús fekete földünk volt a kertben. De azért ismertem másmilyet is. Volt ugyanis egy szőlőnk. Méretet nem tudok írni, gyerekként a bazi nagy jelzőt adtam neki. Itt aztán egy soron belül volt fekete föld, sárga agyag és futó homok is. Már akkor megfigyeltem, hogy mindegyik talajtípuson más-más gyom nő, másképp hat rá a víz és a napsütés is.
A magyarországi tanyánk eleinte futóhomok volt, később a szorgos komposztálásnak köszönhetően sokat javult. Az összehasonlítási kedvem azonban most jött csak meg igazán, ugyanis az idén a konyhakertem masszív agyag, a mezőn a veteményes kötött, fekete föld, míg a krumpli a másik végen valahogy a kettő keveréke.
9 év homokon való gazdálkodás után egy év ezen az egyvelegen a következő tapasztalatokat szülte:
 Homkon
előny:
– hamar meleg lesz
– átereszti a vizet
– bármikor kapálhatod
– bármikor könnyen kihúzhatsz bármit gyökerestől
hátrány:
– hamar forró lesz
– átereszti a vizet
– bármikor kapálhatod
– öntözni idegőrlő. Egyszerűen taszítja a vizet. Nincs olyan, hogy a tövet öntözöd, mert nem szívja be, hanem a felszínen szétfolyik.
Magyarázat:
Kora tavasszal nagyon jó, hogy kb. három hét előnnyel indul az ember, mert hamar meleg lesz a talaj, viszont ez nyáron a visszájára fordul és a forró homok nemcsak a növényeknek, hanem nekem is rendszeresen égési sérüléseket okozott. Arról nem beszélve, hogy ez a forro szilikát, a nap folyamán minden vizet elpárologtat, így az öntözés napi szinten elengedhetetlen.
Átereszti a vizet, ez jó, mert sok eső esetén se rothad semmi. Ugyanakkor a víznek gyorsan nyoma vész es ha nincs eső, akkor szárazság van. Már egy nap után.
Bármikor lehet kapálni, nem kell esőt várni, szárazat várni, mindig könnyeden tudod hasítani a felszínt. Így aztán sosincs kifogás, ha nincs megkapálva ☺

Ezzel szemben a kötött föld nehezen melegszik fel, de nyáron nem is égeti ki a növényeket, sokáig tartja a vizet ( ezért csak nagy szárazság esetén kell öntözni, de még akkor se létszükség), kapálni, ásni horror. Ha jót akarsz magadnak, eső után egy nappal nyúlsz a földhöz, máskor képtelenség. Viszont cserébe lokálisan is úgy issza a föld a vizet, mint a kacsa, így nem kell nagy öntözőbetendezésben gondolkodni.
Sajnos a gyökeret és a répát is csak ásóval lehet kiszedni… ha bele tudod ütni a földbe ?

Az eddigi tapasztalatokból arra jutottunk, hogy rendszeresen kell kapálni (nincs olyan, hogy majd később gyökerestől kihúzkodom), és itt is életmentő gyógyír a komposztálás.

Ja még annyi, hogy homoki tanyásként nem értettem, mi értelme az őszi ásásnak. Itt minden értelmet nyert. Úgyhogy ősszel ásunk és jól megpakoljuk a földet a fél év alatt termelődött rakásnyi komposztunkkal, szénával és bivalyganéval. És jövőre várjuk a csodát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.