Valami nem működik a szaktanács ellenére sem

Amikor megvettük a vályogházat, fogalmunk sem volt arról, hogy milyen módszerekkel kell karbantartani egy ilyen természetes épületet. December 30-án költöztünk be, májusban kezdtük felújítani, de én csak a nyáron szembesültem azzal, hogy nem olyan egyszerű ez, mint ahogy gondoljuk. Semmi sem úgy működik egy vályogháznál, mint ahogy azt a “szakemberek” gondolják más építményekből szerzett tapasztalataik alapján. Így hát időt és fáradtságot nem kímélve beleástam magam a szakirodalomba, és a netes fórumok ezzel foglalkozó szárnyaiba és kialakult a fejemben egy stratégia. Korábban már írtam a szobafelújításról, ami remekül sikerül. Volt azért, ami nem sikerült ilyen remekül.
Az indexes vályogházas fórum egyik szakija Mednyánszky Miklós –  aki könyvet is írt a témában –  nagyon sok megoldásnál segített. De azért néha kicsit kételkedek abban, hogy ő valóban lakóhelyként tekintett-e a felújítandó épületekre. A konyha padlóját a korábban általam is leírt megfontolások miatt (hogy ti. a beton a falakhoz vezeti a nedvességet, és olyan aljzat kell, ami átengedi a talajpárát) téglával képzeli el kirakni, természetesen alatta semmiképp sem használva beton aljzatot. Sok megoldást végiggondolva végül mi mi is nekivágtunk ennek, mert a nem természetes dolgoktól magunk is idegenkedtünk.
Először is felszedtük a metlachit:

És a téglaközök kitöltésének felső egyharmada mészhabarccsal történt. A könyv arról biztosít, hogy kb. 2 év alatt kialakul a végleges felület, lehet takarítani, fényes lesz, jó lesz.
Nos, 4 év telt el…

Nemhogy nem takarítható (a zsíros dolgokat egyből beissza, és soha többé ki nem szedhető), de a mészhabarcs közök porlanak kifelé úgy, hogy 2 éve már egyszer újraöntöttük, mert tarthatatlan volt. Sőt tavaly volt olyan forgalmas helyen lévő téglaköz, ahová cementes anyagot tettünk, de az is kimorzsálódik. Rájöttünk arra is, hogy miért. A téglák alatt lévő homok, sóder, kavics nem ad egy stabil alapot (ami egy hajópadlónál nem számít) a tégla bár észrevehetetlenül, de mozgásban van és mivel statikus, ezért a gyengébb ellenállás enged: a fuga. Az idén fogalmazódott meg először, hogy ez így most már tarthatatlan. Még a döngölt agyagpadlóval is jobban járnánk… A megoldás még várat magára. Vagy mégis betonozunk a végén, vagy ez a helység is hajópadlót kap… vagy nem tudom.
Remélem másnak is segít ez az írás, hogy jobban megismerje ezt az alternatívát… Persze nem kizárt, hogy mi rontottunk el valamit, ezért írtam le részletesen, hogy hogy csináltuk. Ha valakinek van valami használható ötlete, szívesen fogadom.
És ha már Mednyánszkiynál tartunk. A könyvében azt írja, hogy a hajópadlót a helység ablakaira merőlegesen kell letenni. Követtük, ennek nem néztünk utána. Aztán kiderült, hogy pont ellenkezőleg. Amikor személyesen a szerzőtől kérdeztem meg, hogy ezt hogy gondolta, akkor azt válaszolta, hogy biztos elírás. Hát köszi! Szóval mértékkel ajánlom a könyvét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.