Simplier, minimalism vagy ennek valami helyes magyar fordítása

Mostanában sokat foglalkozok a témával. Sajnos csak angol nyelvű irodalmat találtam, de azt bőségesen. Jó lenne találni erre egy frappáns magyar megfelelőt, mert a minimalizmus, meg az egyszerűsítés nem igazán fejezi ki a dolog lényegét…szerintem.
A lényeg, hogy nagyon szimpatizálok az irányzattal, és érzem, hogy sok problémám gyökere ennek a minimalizmusnak a hiányában rejlik. Mit is jelent ez röviden? Azt, hogy szabadulj meg a kacattól – úgy lelki mint  fizikai síkon – és akkor kristálytiszta lesz, hogy mi a fontos az életben. Meggyőződésem, hogy amikor elmegy valaki nyaralni, akkor nem elsősorban a hely szépsége, az éttermi kaja vagy a nap melege az, ami “csodaszéppé” teszi a nyaralást, hanem éppen az, hogy csak a legszükségesebbeket viszi magával az ember, így nem terelődik el folyton a figyelme  hol a jaj, ezt meg kéne kötni, jaj ezt be kéne festeni, jaj, ezt el kéne olvasni – hanem tud tisztán és kizárólagosan a gyerekkel focizni. Ettől ez az élmény sokkal intenzívebb lesz. Szerintem.
Nos, a lényeg, hogy én is hozzákezdtem a kacatmentesítéshez (decluttering). Nem egyszerű 🙂 Lemondani dolgokról, amik teljesen jó állapotúak… netalán a kukába dobni. Fáj. Van az a verzió, amikor rásózod valakire, akit úgy ítélsz meg, hogy csóróbb, mint te. Ezt a megoldást azért vetettem el, mert az életmódunkból adódóan mi sajnos sokszor kerülünk ilyen helyzetbe, hogy csórónak – vagy épp több szabad hellyel rendelkezőnek – néznek és zsákszámra zúdítják ránk a lomjaikat. Van úgy, hogy ez már sértő méreteket ölt (A csúcs az, amikor még hálás viszonzást is várnak azért, amire nekem egyáltalán nem volt szükségem.) Aztán kitaláltuk, hogy mégse a kukába landoljon, hogyan érhetnénk el, hogy olyan emberhez juttassuk el, aki pont erre vágyik? KIRAKODÓVÁSÁR. Életünkben először leküzdöttük a vasárnap reggeli hajnali keléssel való összeférhetetlenségünket, és kimentünk a legközelebbi kirakodóvásárba, kivittünk egy csomó játékot, babacuccot, edényt, könyvet. FlyLord egyáltalán nem hitt benne, én meg csak a bulit láttam. Első három körön (mindig amikor épp kipakoltam), elkezdett szakadni az eső. De mint ahogy Coelho is megírta az Alkimista című regényében: túl kell esni a kezdeti megpróbáltatásokon, minden alkalommal hűségesen visszapakoltam, remélve a legjobbakat. Két ilyen kipakolás között adtam el három könyvet… ez volt a megdöbbentő kezdet. És azután, hogy elmentek a felhők, nem volt többé egy nyugodt percem sem. Vették, mint a cukrot. A kidobásra szán lovacska boldog vigyort kölcsönzött új tulajdonosának, a nagymami telipakolt egy szatyrot az unokának szánt játékokkal, az anyagi gondokkal küzdő kismama megkönnyebbülten cipelte magával az olcsón vett alig használt utazóágyat, a csóró de értelmes nyugdíjas teli rakta kis szatyrát könyvekkel… ÉS TÖK ELÉGEDETT VOLTAM 🙂 Egyik részről éreztem a mázsás súlyokat, amiktől végre szabadulok meg, másik részről meg láttam az örömet a vásárlók szemében, akik pont erre vágytak, és végre megszerezhetik elérhető áron. (Azoknak, akik láthatóan továbbkereskedés céljából vásároltak, dupla/tripla árat mondtam :D) A befolyt pénzből pedig csaptunk egy nagy lakomát a helyi étteremben. Mindent egybevetve remek napunk volt. Már gyűjtöm a cuccot a  következő alkalomra. Remek érzés, ahogy ürülnek a szekrények, a sarkok, amikor a régen vagy tán sose használt holmik, a “majd egyszer jó lesz valamire” kacatok végre kipucolódnak az életterünkből helyet adva ezzel az egyszerűségnek,  és ezen keresztül esélyt adva arra, hogy meglássuk azt, ami igazán fontos az életben.

4 Comments on “Simplier, minimalism vagy ennek valami helyes magyar fordítása”

  1. Epp ma este kezdtuk olvasni Wass Albert: Erdok konyve cimu konyvet, elso fejezet: van a ronto-ember, a gyujto-ember es a lato-ember. Kedvesem, lato-ember leszel Te is, ugye? 🙂 fejeztuk be es akkor most meg olvasom a bejegyzesedet 🙂 hat, nekem is el kellene kezdenem ezen az uton jarni, volna mit kihajitani, hajaj, koszonom a lenduletet 🙂

Vélemény, hozzászólás?